Tovább
Vissza a főoldalra
Rodokrozit (Mn2+CO3) – Kapnikbánya: A rodokrozit egy mangán tartalmú karbonátásvány, melynek keletkezése hidrotermális folyamatokhoz kötött. A neve a görög „rózsaszínű” szóból ered (rodokroosz). Tipikusan rózsaszínű, málnaszínű ásvány. Mohs-féle keménységi skálán 3,5-4-es értéket mutat.
Kalcit (CaCO3) – Sümeg: A Kalcit egy kalcium tartalmú karbonátásvány, melynek többféle megjelenési formája ismert. Jellemző tulajdonsága, hogy gyenge savban oldódik. Mohs-féle keménységi skála egyik referencia ásványa, 3-as értékkel.
Ős-Kő-Művek
Az ország felszínének legnagyobb részét pliocén (5,3–2,58 millió évvel ezelőtt), pleisztocén (2,58 millió évvel ezelőtt kezdődött és 11 700 évvel ezelőtt ért véget) és holocén (11 700 évtől számítva, napjainkig) üledékek alkotják. A felszínt alkotó hegységeink – a magmás tevékenységek hírmondói – között találhatunk karbon, perm, mezozóos és harmadidőszaki képződményeket, amelyek kora egészen 358 millió évtől 2,58 millió évre tehetőek.
A mezozoikum (vagy középidő) előtti, 251,9 millió évnél idősebb képződményeinkből inkább egyfajta utókristályosodási fázisban létrejött ásványtársulásokat figyelhetünk meg, különféle ércekkel összekapcsolódva. Ezekhez olyan ásványok tartoznak, mint a fluoritok (CaF2), vagy a biotitek.
Az ásványaink száma a mezozoikum (251,9 millió évtől 66 millió évig) kezdetétől jelentősen megnőtt. Ilyenek például a jura időszaki mangán (Mn), rodokrozit (MnCO3), vagy a triász korú gipszek (CaSO4·2H2O), kalcitok (CaCO3).
Ásványtani szempontból a legjelentősebb földtörténeti korszak a harmadidőszak (66-2,58 millió évvel ezelőtt), ezen belül a miocén (23–5,3 millió évvel ezelőtt) vulkanizmusa. A legtöbb ásványunk ebben az időszakban alakult ki, mindenféle kvarcváltozatok (kvarc, ametiszt, hegyikristály, kalcedon, jáspis, achát-félék) és egyéb ásványok, mint például az opálok (faopál, tűzopál, májopál, nemesopál) vagy barit (BaSO4) megjelenése jellemző erre az időszakra. A Bihari Múzeum természettudományi gyűjteményének nagyobb része ebből a földtörténeti korból származik, főleg az Északi-középhegység tagjaiból és a jelenlegi országhatárok által bezárt területről kerültek elő, de előfordulnak erdélyi leletek is, ilyenek például az opálváltozatok, a nagybányai leletek, végül, de nem utolsósorban a méltán híres kapnikbányai ásványok.
Az ásvány a földkéreg szilárd, homogén, természetes eredetű építőköve, határozott kémiai összetétellel és térrácsszerkezettel rendelkező, többnyire kristályos állapotú, földtani folyamatok során képződött, szilárd halmazállapotú vegyület, amely hazánkban, kiterjesztve a történelmi határainkig, számos fajjal rendelkezik.
.