Trubadúrok, népi írók a faluvárosban

Berettyóújfalu és környékének irodalmi alakjai közt kiemelkedő helyet foglal el Nadányi Zoltán, költő, műfordító, Bihar vármegye főlevéltárosa. 1892-ben Feketegyőrös községben született elszegényedett nemesi családban. Elemi iskolai tanulmányait magánúton végezte, majd Nagyváradon a főgimnáziumban érettségizett és a Jogakadémián tanult. Házasságkötése után a bakonszegi családi birtokon telepedett le, majd 1926-ban Berettyóújfaluba költözött és Bihar vármegye levéltárosává nevezték ki. Tevékenyen részt vett a város kulturális életének alakításában. Költészetének egyik fontos témája a szerelem, illetve a női szépség dicsérete. Verseiben faluvárosnak nevezi Berettyóújfalut. Az Ezüstkert c. kötetében a Piripócs ciklus szatíráiban megjeleníti a település jellegzetes alakjait. 1955-ben Budapesten halt meg.

1935-ben Szabó Pál, Sinka Istvánnal és Barsi Dénessel alapította a Kelet Népét, amely a népi írók jelentős folyóirata volt. 1935-ben Berettyóújfaluban, az egykori Községháza épületében elhelyezkedő nyomdában nyomtatták a folyóirat első számait. Az alapítók egyszerű paraszti származású, ugyanakkor nagy tudásvágyú, elhivatott emberek voltak, akik a hozzájuk hasonló sorsú tehetséges parasztköltők számára akartak megjelenési lehetőséget biztosítani. A Kelet Népe később országos jelentőségű folyóirattá fejlődött. Utolsó főszerkesztője Móricz Zsigmond volt. Az ő halálával a folyóirat is megszűnt.

A bihari tájat vallotta szülőföldjének számos klasszikus magyar alkotónk, mint Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Arany János, Miklós Jutka, Konrád György stb.