Tovább
Vissza
Vissza a főoldalra
A forradalom leverése után az állampárt egyik fő eszköze az erőszakszervezetek feletti uralom volt. A rendőrség mellett ekkor jött létre új testületként a munkásőrség.
„A világ közepe”
Berettyóújfaluban a budapesti eseményeket követő harmadik napon, 1956. október 26-án vonultak először utcára az emberek. A forradalmi cselekvések első lépéseként több középület homlokzatáról leverték vagy lefestették a gyűlölt rendszert megtestesítő szimbólumot, a vörös csillagot. Délutánra a nagyjából 800–1000 főre duzzadt tömeg a református templomnál gyülekezve, a pártbizottság székháza elé vonult, (a mai ruhagyár épülete) ahol az épület zászlajából kivágták a rákosista címert, majd a főtéren lévő szovjet emlékművet – többszöri próbálkozás után is sikertelenül – próbálták meg ledönteni. Ugyanezen a napon a helybeli forradalmárok egyik vezetője, Gaál „Gaszti” János vezetésével a fegyveres összecsapás elkerülése érdekében a határőrlaktanyához vonultak, ahol a laktanya parancsnokát a be nem avatkozásra szólították fel. Gál Mihály őrnagy ezt a kérést megtagadva riadót rendelt el, és sortűz vezénylésére készült. A honvédek, és a tisztek többsége azonban a forradalom mellé állva a parancsot megtagadta, Gál Mihály őrnagyot pedig őrizetbe vették és Debrecenbe szállították. A következő napon a községházán megalakult a járási és a községi forradalmi bizottmány. Előbbi elnökének dr. Dubay Miklós orvost, utóbbinak pedig Balogh József kovácsmestert választották. A bizottmány lakossághoz intézett kiáltványához a békés átalakulás segítése céljából létrejött 15 munkástanács is csatlakozott. Berettyóújfaluban tehát a forradalom hatalomátvétele vérontás és atrocitás nélkül zajlott le. Az alig megkezdett intézkedéseket a szovjet beavatkozás szakította félbe. A forradalom leverését követő megtorlások a bihari térséget sem hagyták érintetlenül. A forradalomban résztvevők letartóztatása 1957 márciusában kezdődött. A novemberben létrehozott karhatalmi szakasz, a hírhedt Pócsi-különítmény (közkeletű nevén a „pufajkások”) rémtetteinek következményeként Gaál „Gaszti” János és Gál Lajos nagyrábéi lakos a súlyos fizikai bántalmazásokba belehalt, emellett több tucat ember szenvedett el olyan szintű verést, melyből hátralévő életükben képtelenek voltak teljesen felépülni. Berettyóújfaluban összesen 17 forradalmárt ítéltek el, a legsúlyosabb, mintegy 9 éves börtönbüntetést a bizottmány elnöke, dr. Dubay Miklós kapta. A bizottmány tagjai közül dr. Ormay Géza 4 év, Szántó Béla 6 év, Csontos András 4 év, Nagy István 3 év, Csóra József 4 év, Benei Sándor 4 év börtönt kapott.